"Minél magasabb a víz Ohm-értéke (ellenállás értéke, vagyis minél kevesebb oldott anyagot tartalmaz), annál jobb a tisztító hatása. Minél alacsonyabb az ellenállás értéke, annál kisebb a tisztító hatás. Èrdekes, hogy trombózisos kimenetelű vérsűrüsödés, de a szívinfarktus, az agyvérzés, a rák, de még az Aids esetén is erősen visszaesik a vérünk ellenállási értéke, mert túl magas a vérünk ásványi anyag tartalma.

Az ilyen betegségek gyarapodása esetén a civilizált országokban kifejezetten elengedhetetlen lenne a magas ellenállású, alacsony ásványi anyag tartalmú víz fogyasztása! Ugyanis kizárólag az ásványi anyagokban szegény víz képes megtisztítani szervezetünket a szervezetünk számára felesleges, lerakódott ásványoktól, hogy vérünkbe – a szó szoros értelmében – több levegő juthasson."

"A jó ivóvíz enyhén savanyú, ami annyit jelent, hogy hydrogenatom-felesleget tartalmaz. A hidrogénatomnak meg van az a mágneses minősége, amire szervezetünknek - információként szüksége van. Igaz például, hogy a sterilizált, desztillált víz tiszta, de vitális tulajdonságainál fogva nem az az élelmiszer, amire a szervezetünknek szüksége lenne.

A reverz ozmózis módszerrel előállított víz fizikai tulajdonságai miatt alkalmas arra, hogy akár egy háztartásban is könnyen előállítható legyen. Megbízható módszer, nem változtatja meg tartósan a víz belső (kristály) struktúráját és valamennyi vízelőkészítési módszer közül a legpraktikusabb és a legolcsóbb."

Igaz-e, hogy a tiszta víz kimossa az ásványokat a csontokból, fogakból, stb...? Van ennek valami alapja vagy csak egy tévhit?

"Aki félti az ásványi anyagait vagy attól tart, hogy az ásványi anyagokban szegény ivóvíz kivonja a csontokból a meszet (kalciumot), megnyugodhat. Az ásványi anyagokban szegény víz semmi esetre sem tudja kioldani a szervezetből a szervesen megkötött ásványokat. A szervetlen ásványi anyagok azonban - amelyek úgymond szemétként rakódtak le szervezetünkben - valóban kimoshatók a szervezetünkből!"

"A túl sok élelmiszer és a túl sok ásványi anyag eltorlaszolja testünk közlekedési útvonalait. Mindenki számára belátható, az az elvárás, hogy az ivóvizünk ne tartalmazzon se nehézfémeket, se peszticideket, se baktériumokat, se vírusokat, se klórt, se nitrátot vagy más kémiai anyagot; de az az igény, hogy mindezen túlmenően ivóvizünk kevés ásványi anyagot, azaz kevés sót tartalmazzon, az sok embernél – még sok orvosnál is – félelmet vált ki. Holott a vízben lévő ásványi anyagok majdnem kizárólag szervetlen formában találhatók meg, és ezért nem tudnak bekerülni szervezetünk ásványi anyag-háztartásába.

Meghökkentő, hogy sok esetben még orvosi körök sem tesznek különbséget szerves és szervetlen állapotú ásványi anyagok között. Holott biológiai szempontból meglehetősen jelentős különbség van az ásványi anyagok ezen két formája között. A szervetlen ásványi anyagok szervezetünk számára gyakorlatilag használhatatlanok, sőt megterhelők is. Ugyanis a szervetlen ásványi anyagok - pl. koleszterinkristályokon – raktározódnak, és a vérünkben, a vérerekben csomószerű megkeményedéseket, un. Arteriosklerotikus lerakódásokat okoznak.

A túlzott méretű elásványosodás következménye a vérünk pH-értékének megemelkedése és RHO-értékének lesüllyedése, tehát az ellenállás csökkenése. Ez szervezetünkben olyan állapot, amelyben könnyen keletkezhetnek rákos vagy más veszélyes ér-úti megbetegedések. Éppen a szervezetünk túlzott mértékű elásványosítása az öregedési folyamat egyik fő oka. A túlzott mértékű elásványosítás vesénk működési zavarához vezet, hasonlóan a vízcsövek vízkövesedéséhez túlzott mennyiségű kalcium esetén."

Prof. L.C. Vincent [1] a Párizsi Egyetem Antropológiai Intézetének vezetője 13 évig tartó kutatásaival bebizonyította, hogy a kísérleti állatok egészségügyi állapota jóval kedvezőbb, és élettartamuk sokkal hosszabb, ha azok magas ellenállású és ásványi anyagban szegény vizet fogyasztanak! Ha azonban a kísérleti állatok csapvizet vagy ásványi anyagban gazdag vizet kapnak, akkor nagyon gyakran megbetegednek és korábban pusztulnak el.

Ezzel párhuzamosan megállapította azt is, hogy azokban a városokban alacsonyabb az elhalálozási ráta, amelyeknek jobb és lágyabb a vízminősége. Pl. míg Grenoble város - ahol nagyon jó az ivóvíz minősége - halálozási száma csupán 850/100.000 fő, addig a Cote d´Azur néhány városában, ahol igen magas a víz vízkőtartalma, akár 1340/100.000 fő is lehet ugyanez az arány.
A halálozási rátán túl a rákos megbetegedések gyakoriságát is vizsgálta Vincent professzor és hasonló összefüggéseket állapított meg a rossz vízminőség és a rákos megbetegedések gyakorisága között. Hasonló kutatásokat végeztek az osztrák Steiermark tartományban is.

[1] A lakosság egészségügyi állapota és az ivóvíz ásványianyag tartalma közötti összefüggést a vízkutató Prof. Vincent 1950 és 1970 között vizsgálta. Kutatásaira számos késöbbi orvos és bioelektronikus támaszkodik.

Az ásványi anyagok szerves megkötése a növényekben történik meg. Kizárólag a növények által megkötött formában tudnak tápanyagként szolgálni az ásványi anyagok!

Szervezetünk kizárólag szervesen kötött formában, pl. aminosavakkal megkötve - tudja felvenni az ásványi anyagokat. Ilyen formában találhatók az ásványi anyagok a növényekben, a gyümölcsökben, a zöldségekben, a tejtermékekben és számos állati eredetű termékben. Azok az ásványi sók azonban, amelyek technikai, élvezeti vagy tartósítási okokból utólagosan lettek hozzáadva az élelmiszerekhez, azok szervetlen formájúak és azok – egy bizonyos mennyiség fölött - károsak a szervezetünkre. A gyógyszeripar például ebből az okból kifolyólag köti meg az ásványi anyagokat olyan szerves anyagokkal, mint a citrat, glukoz, orotat stb. Ezáltal erősen fokozható az ásványi anyagok bio-előfordulása. A bio-előfordulás azt mutatja, hogy a szervezetünkbe bevitt anyag valóban, igazolhatóan beépül szövetjeinkbe. Szervezetünk ásványi anyag igénye legjobban a feldolgozatlan, fel nem hevített gyümölcsökből, a zöldségekből, salátákból és tejtermékekből telíthető."

"A nitrosaminosavak gyomor vagy húgyhólyagrákot okoznak, mert a méreg a húgyhólyagunkba szállítódik, és ott tárolódik. A nitrosaminosavak a csecsemők számára a legveszélyesebbek. Magas nitrátérték esetén úgynevezett kékülés, oxigénhiány lép fel a csecsemőknél, ugyanis a nitrogén beépül vérük színtestei közé. A felnőttekkel szemben a csecsemőknél még nem alakult ki védekezőmechanizmus a beépülés ellen. Hogy egy csecsemő bekékül-e, azt hamar észre lehet venni, meglehet, ekkor már az esetek túlnyomó részében későn. A felnőttek esetében azonban nem észlelhetők azonnal a nitros-aminosavak jelenléte. Kb. 20-30 évig tart, mire hatásuk érezhetővé válik."

Hazánkban a vezetékes ivóvíz 42%-a azonban nem felel meg a vonatkozó Európai Uniós irányelvnek.

A napi statisztikák szerint, az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó vezetékes vizet fogyasztó lakosság aránya 27,4%. Ebből:

• arzén 402 településen fordul elő 1 272 000 lakost érintve,

• nitrit 425 településen fordul elő 1 396 000 lakost érintve,

• bór, fluor és jód 50 településen fordul elő 81 000 lakost érintve.